Szuperrakéták, adómilliárdok: Elon Musk egyre több megrendelést nyer az amerikai hadügytől

Az internetes keresetek valósága

Az össznépi játékból azóta mindenki leszűrhette, hogy ezek közérdekű vagy személyes adatok, illetve hogy az érintettek egytől egyig gazemberek vagy áldozatok. Múlt hét óta megtekinthető az állami és önkormányzati tulajdonú vállalkozások vezető alkalmazottainak a jövedelme. Szeptember én lépett hatályba az a kormányrendelet, amelynek értelmében a többségi köztulajdonban álló vállalatok kötelesek honlapjukon közzétenni a vezetőik fizetését.

A cégek döntő többsége határidőre eleget tett a kötelezettségnek, ami két azonnali hatással járt. Bár a közérdekű adatok nyilvánossá tételének egyetlen funkciója az átláthatóság, a megismert információk segítségével a közpénz elköltésének ellenőrizhetősége, a felfokozott hangulat és a zsigeri irigység miatt e fizetések egyelőre mint önmagukban álló tények tartanak számot a közérdeklődésre.

Azonban nem csak ők mutatták ki elégedetlenségüket azzal kapcsolatban, hogy hogyan valósult meg a bérfejlesztés, hanem a rendőrök is. A Zsaruellátó Facebook oldalára pedig tegnap szinte percenként kerültek fel új fényképek és üzenetek, melyekben rendőrök osztották meg a tényleges fizetésüket, azt, hogy milyen pozícióban vannak és mennyit túlóráztak, illetve személyes történeteiket. Egy törzsőrmester az alábbi fotót mellékelte, azzal kiegészítve, hogy nyolc éve van szolgálatban, és törzsőrmesterként, 47 órás túlórával kétszázezer forintos fizetést kap. Fotó: Zsaruellátó Facebook Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei rendvédelmi dolgozó is megosztotta a fizetését, amivel szerinte csak hónapról hónapra lehet megélni.

Így lett például pillanatok alatt vita tárgya Klados Gusztávnak, a négyes metró projektigazgatójának a jövedelme - havi bruttó 8,2 millió forint - anélkül, hogy a "listaelső" teljesítményének érdemi értékelésére akár csak próbálkozás történt volna.

Hogy mit tud Klados, arról lásd vele készült interjúnkat: Környezetváltozás, Magyar Narancs, Igaz, még ennek megtörténte sem garancia semmire, tekintve a rádióelnök keresete miatti felháborodást interjúnkat lásd: "Ráállhatnánk arra is, hogy állandóan sírunk", Magyar Narancs, A másik fontos - jogvédőknek persze nem új - tapasztalat, hogy milyen óriási különbség van a "csak" nyilvános és a külön kérés nélkül közzétett információ között.

A közérdekű adatok megismeréséhez nincs szükség komoly erőfeszítésekre, cserébe viszont bárki kedvére csámcsoghat a közölt szenzitív adatokon.

KSH: nagyot nőttek a keresetek

Az egyelőre nem tudható, hogy mennyire sikerült balanszírozni a két szempont között. A BKV-botrány után sebtében megalkotott kormányrendelet azon gazdasági társaságok vezetőire vonatkozik, amelyekben többségi befolyása van az államnak, valamelyik helyi önkormányzatnak, költségvetési szervnek, illetve közalapítványnak. Kérni sem kell A jogszabállyal tovább bonyolódott az eddig sem egyszerű helyzet, hogy az úgymond "állami vezetők" közpénzből folyósított javadalmazása mikor nyilvános, és mikor kell még ezen túl kifejezetten közzé is tenni.

A vezető beosztású közalkalmazottak és köztisztviselők bére alapból nem nyilvános, de nevük, beosztásuk, munkakörük igen, amiből kikövetkeztethető a besorolásuk, és a törvényileg szabályozott illetményalapból a jövedelmük a legkülönfélébb kiegészítések, pótlékok, támogatások, jutalmak miatt persze igencsak hozzávetőlegesen.

Bizonytalanság itt is van: emlékezetes volt az idei nyár egyik eseménye, amikor is az egyetemi és főiskolai vezetők nem voltak hajlandóak elárulni fizetésük mértékét.

az internetes keresetek valósága

Jóri András adatvédelmi biztos szerint az illetmények nyilvános adatnak számítanak, de a Magyar Rektori Konferencia szerint nem az internetes keresetek valósága a döntés a bíróságra vár. A sajtó a körülbelüli összeget azért megtudta, az internetes keresetek valósága bruttó millió. Péterfalvi Attila előző adatvédelmi ombudsman közbenjárására volt szükség ahhoz is, hogy ben a Miniszterelnöki Hivatal MeH legalább egyszeri alkalommal közzétegye mintegy kétszáz, a korábbi és az akkori kormány alkalmazásában álló politikai tanácsadó nevét és fizetési besorolását.

Egy tavaly májusi törvény értelmében pedig nyilvános a júliusa óta miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, szakállamtitkári, politikai államtitkári, közigazgatási államtitkári, címzetes államtitkári, valamint helyettes államtitkári az internetes keresetek valósága betöltő személyek fizetése - a MeH akkor négyszáz államigazgatási vezető juttatását tette közzé.

A köztulajdonú gazdasági társaságokra viszont külön jogszabály nem vonatkozott, a fizetések nyilvánosságát "csak" az adatvédelmi törvényből lehetett levezetni, ami sosem tesz jót a gördülékeny ügymenetnek. Olyannyira, hogy amikor tavaly a Blikk majd később további sajtóorgánumok kíváncsiak lettek volna az állami cégvezetők fizetésére, a vállalatok megtagadták az adatok kiadását. Az új szabály jelentősége tehát a kérés nélküli közzététel előírásában van, hiszen nem kell hónapokig pereskedni egy nyilvános adat megszerzéséért, vagy az önkormányzatok testületi üléseiről készült jegyzőkönyvekben reménytelenül bogarászni.

Amerikai valóság: bérek az USA-ban [origo] Az Egyesült Államokban egy ápolónő évi 48 ezer dollárt csaknem 11 millió forintot keresett tavaly - áll a Business 2. A KSH adatai szerint a magyar egészségügyben dolgozók átlagbére ben éves szinten 1,8 millió forint volt. Az Egyesült Államokban átlagosan 4 százalékos béremeléssel számolnak a munkavállalók az elkövetkezendő évben, állapítható meg a Business 2. Az egyedüli szektor, ahol csökkennek a bérek, a távközlési és internetes szféra, derül ki az adatokból.

Egyes cégvezetők felvetették ugyan, hogy nem lehet holmi rendelettel alapjogokat korlátozni, de egy törvény alsóbb szintű jogszabállyal történő pontosítása önmagában nem alkotmányellenes. Ráadásul az adatvédelmi törvény azt is tartalmazza, hogy a közzétételre kötelezettek esetében "a tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja" - és a rendelet éppen ezt teszi. A sietős jogalkotás azért nyomot hagyott a kormányrendeleten: a közzététel pontos helyét például nem tartalmazza néhány cég élt is a keresés megnehezítésévelés a TASZ arra is felhívta a figyelmet, hogy kimaradtak a közhasznú társaságok és a felsőoktatási intézmények vezetői, de az érintett vállalatok körét sem feltétlenül az 50 százaléknál nagyobb köztulajdonúaknál kell meghúzni.

Főtakarítónő Az igazi próbatétel viszont az a nóvum, hogy a kormányrendelet kiszélesítette a vezetői pozíció értelmezését. Ide sorolandók a munkáltató első számú vezetője, a helyettese, minden vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottság tagjai, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalók, valamint a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalók. A két utóbbi kategória az internetes keresetek valósága tört ki a vihar, hiszen ez akár csoportvezetői, brigádvezetői szintet is jelenthet - több cég ezen "alsóbb" kör személyiségi jogaira hivatkozva úgy döntött, hogy csak a legfelső vezetés bérezését közli.

Vagy például a Magyar Villamos Művek egyes leányvállalatainál úgy ítélték meg, hogy a vezérigazgató, az igazgatósági és fb-tagok felelnek meg az anyavállalat osztályvezetői szintjének.

Rovat: Munkaügyek Júliusban a bruttó átlagkereset ezer forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,9 százalékos emelkedéssel ezer forintra nőtt.

A kreatív értelmezésnek, de akár a rendelkezés elszabotálásának konkrét szankciója amúgy nincs. A legfőbb visszatartó erő a nyilvánosság lehet, illetve a nem jogszabályszerű cégműködés miatt a cégbíróság bírságolhat az internetes keresetek valósága persze közpénzből kellene kifizetni. Viszont a jogszabály olyan körre terjesztette ki a közzétételi előírást, aminek még a "sima" nyilvánossága sem eldöntött tény.

az internetes keresetek valósága

Az Alkotmány, az Alkotmánybíróság gyakorlata és a jogszabályok erre nem adnak eligazítást, a precedens értékű Blikk-perben pedig a Fővárosi Kedvezményes opció és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla csupán a vezérigazgatók, igazgatósági és felügyelőbizottsági elnökök jövedelmét minősítette közérdekből nyilvános adattá.

A harmadik, negyedik szint, pláne a kertészek főnökének a fizetésénél ilyen teszt még nincs. Lapzártánk idején Jóri András éppen a kormány képviselőivel tárgyal a jogszabály esetleges pontosításáról - ha már előzetesen valamiért nem egyeztettek vele mellesleg az adatvédelem komoly civil szereplőivel sem. A Békés Megyei Vízművek Zrt. A kormányzati törekvés abból a szempontból érthető, hogy - mint arra a BKV végkielégítései is rámutattak - a közpénz magánzsebekbe folyatása technikailag és általában nem a legfelsőbb az internetes keresetek valósága fizetések szintjén zajlik.

az internetes keresetek valósága

Mióta állami vállalat létezik, így van ez - ellenben van egy "köztes" réteg, akiknek majdhogynem a munkakörükhöz tartozik bizonyos pénzek felvétele, majd részben-egészben a visszajuttatása. Ebből a szempontból az alsóbb szintek, a vezérigazgatói kiskirályságok igencsak megérettek a nyilvánosság kontrolljára.

Ráadásul mostanra azért a tulajdonosi képviseletek MNV, minisztériumok stb. A Vagyontanács és a tárcák előírják a felső vezetők kiválasztását, bérezését és teljesítménymérését.

Az állami menedzserfizetések nyilvánossága - Nem dicsekvésképpen

Nemegyszer fordult elő, hogy nem lehetett a legjobb pályázatot benyújtó jelentkezőt alkalmazni, mert a fizetési az internetes keresetek valósága meghaladta a bérezési szabályzatban meghatározott - a cég létszámától, árbevételétől, fontosságától stb. A premizálási feltételek közül is egyre inkább eltűnnek a mondva csinált okok, a fél kézzel teljesíthető mutatók, és inkább a hosszabb távú eredményességet igazoló indikátorokat alkalmazzák. Természetesen szó sincs arról, hogy itt minden a legnagyobb rendben volna, de a fizetések csak egyenként, az említett feltételrendszerek ismeretében volnának értékelhetők - amiket viszont nem kell közzétenni.

Az viszont már most látszik, hogy a nagy pártokból a téma újra csak kihozta a nettó gyengeelméjűséget. Az MSZP a jegybankelnök bérének negyedében maximalizálná a köztulajdonú vállalatok és a közmédiumok vezetői juttatásait, a Fidesz gondos az internetes keresetek valósága után a mostani fizetések felére gondolt - teljesen mindegy tehát, hogy ki mit teljesít, hogy az illető tolvaj-e, avagy tisztességes munkavállaló.

Bruttó 400 ezer forint fölé emelkedett az átlagkereset júliusban

A helyzet abszurditását jelzi, hogy adekvát megszólalása az egész folyamatot elindító Kocsis Istvánnak volt, aki cizellált formában utalt a kontraszelekció veszélyére: "A jó munkaerőnek ára van, azt meg kell fizetni, ha ezt nem tesszük, akkor csak hülyéket kapok. Hiszen alapesetben nem véletlenül tartozik a jövedelem a legérzékenyebb személyes adatok körébe: soha az internetes keresetek valósága lesz két egyformán kereső munkavállaló.

A nyakló nélküli közzététel a munkahelyi konfliktusoknál akár nagyobb gondot is jelenthet, ha például a szülői értekezleten kérnek az apukától kicsit komolyabb anyagi hozzájárulást, hiszen úgyis jól keres: megírta az újság is; vagy mondjuk az orvos tartja kevéssé gálánsnak a felajánlott paraszolvenciát. Ezek egyelőre csak elméleti lehetőségek, az eltelt egy hét alatt nem lehet értékelni a kiváltott hatást.

Ezért a Narancs által megkérdezett alsó szintű és középvezetők is inkább az előérzeteiket tudták megosztani. Az egyik energetikai cégnél nem meglepő módon vérmérsékletüknek megfelelően mondták azt, hogy egyáltalán nem érdekli őket a kitudódott fizetésük, illetve azóta szemlesütve várják a fejleményeket, netán a többiekén fel vannak háborodva.

A legtöbbször elhangzó félsz a vagyonbiztonságra vonatkozott, hiszen nem nagy kunszt megtudni bárkinek a lakcímét. Az egyik legnagyobb állami vállalatnál egyöntetű vélekedés az internetes keresetek valósága a kikerült fizetési listák egyszerűen megalázó helyzetet teremtettek, mivel a számok semmit nem mondanak a mögöttük álló teljesítményről.

Sokan ijedtükben beütötték a nevüket a Google-ba, hiszen eddig semmilyen közszereplést nem vállaltak: kétségbeesetten látták, hogy az egyetlen találatnál csak a nevük és a havi bruttójuk szerepel.

Amerikai valóság: bérek az USA-ban

Volt olyan középvezető, akit egyetlen nap alatt megkerestek azzal is, hogy mi az istenért az internetes keresetek valósága ő ennyit, és azzal is, hogy ilyen röhejes pénzzel mekkora lúzer. Miután egyre kevésbé értették, hogy miért kellett stréberségből az egyik legrészletesebb közzétételi listát produkálniuk, a társaság elnöke külön értekezleten győzködte a kompániát: az ő fizetése már évek óta köztudott, higgyék el, mindez hamar lecseng, és senki nem fog ezzel foglalkozni.

az internetes keresetek valósága

További kérdés, hogy a magánszféra vállalkozásai vagy a fejvadász cégek mihez kezdenek a nekik is fontos szakemberek adataival. Kétségtelen, a nyilvános információkból sokszor az derült ki, hogy bizonyos szektorokban, pláne a válság idején, már most is jobban keresnek az állami cégeknél dolgozók - de például a műszaki vagy a jogi területen biztosan nem így van. Az egyik közszolgáltató részvénytársaság vezérigazgatója azonban konkrét következményről is beszámolt: röpke három nappal a rendelet hatályba lépése után felmondott az egyik legmegbecsültebb beosztottja, miután a lánya iskolájában állandó téma lett az apa fizetése.

Speciális szakterületről lévén szó, a volt munkatárs most Nyugat-Európában keres munkát - utódját is onnan kell majd megfelelő és nyilvános fizetésért idecsábítani.