Betekintés: Bóta Gábor - Nemzetközi beruházási lehetőségek értékelése reálopcióként

Valódi opciók a beruházási projektekre

Korábbi kutatások példának okáért rámutattak arra, hogy a reálopciók valós operatív és stratégiai körülmények között történő árazása által tisztánlátásra van lehetőségünk a bizonytalan kimenetelű és visszafordíthatatlan beruházások értékelése kapcsán. Azonban a legtöbb szerző az információs rendszerek témakörében jóval valódi opciók a beruházási projektekre szemléltető, mintsem valós és gyakorlati jellegű példákon keresztül foglalt állást, minden esetben fenntartásokkal és kérdésekkel a jövőbeli kutatások fényében a tárgyalt módszertan gyakorlati alkalmazása kapcsán.

A tanulmány három fontos dologgal járul hozzá a témakörhöz: 1 Formális elméleti alapot nyújt a Black-Scholes modell érvényességét illetően a tőkefinanszírozási módszerek olyan kontextusú alkalmazása kapcsán, melyekkel becsléseket tehetünk az informatikai beruházások terén. Maga az alkalmazás, a POS terminálok telepítését illető időzítés analízisére fókuszál a New England régióban működő Yankee 24 megosztott elektronikus bankhálózat szolgáltatásai kapcsán.

Ez az alkalmazásmód lehetővé teszi, hogy a különböző eseteket általánosítani tudjuk, melyeket négy informatikai beruházás kapcsán tárgyalunk.

Egy projekt egy reálopciót akkor foglal magába, amikor a menedzsmentnek lehetőséget nyújt, hogy meglépjen egy, a jövőt illető döntést a projekt visszavonása, elhalasztása, kibővítése olyan eseményekre alapozva, melyek a cégen és üzleti környezetén belül zajlanak le.

Annak ellenére, hogy a témával kapcsolatos valódi opciók a beruházási projektekre egyre nagyobb, kevés számú, az információs rendszerek témakörében megjelent publikáció foglalkozik a reálopciók értékelésének gyakorlati problémáival. Továbbá több szerző fejezte ki aggályait az opcióárazás elméletének informatikai beruházások kapcsán alkalmazott hatásfokát illetően. A pénzügyi szféra számos opciós árazási modellt dolgozott ki, melyek közül a legalapvetőbbek a binomiális, illetve a Black-Scholes modell.

Mivel e modelleket eredetileg pénzpiaci értékpapírokkal kapcsolatos opciók felbecslésére dolgozták ki, olyan feltételezésekkel élnek, melyek jóval valódi opciók a beruházási projektekre érvényesek pénzpiaci eszközökkel kapcsolatos opciókra. Idővel e modelleket és kibővítéseiket, számos olyan értékelési eljárást megkövetelő 2 szituációban alkalmazták, mint például a reálopciós tőkefinanszírozási beruházások.

Azonban ebben a kontextusban a modellek érvényessége megkérdőjelezhető. Az ezzel kapcsolatos kritikák főként arra irányulnak, hogy a modellek úgy lettek megalkotva, hogy piaci eszközökkel kapcsolatos értékeléseket lehet végezni velük, nem pedig nem-piaci eszközök értékelését. A Black-Scholes modell kifejezetten érdekes e tekintetben. Bár van egy általános felfogás az információs rendszerek kutatói között, miszerint az opcióárazási modellek különösképpen a Black-Scholes modell nem alkalmazhatóak informatikai beruházások kapcsán az elméleti hátterük, valamint a főbb valódi opciók a beruházási projektekre miatt.

Némely jelentős pénzügyi témájú irodalmat olvasva más nézőpontra juthatunk, mely kifejtésre kerül a tanulmányban. DCF4-elemzés 3 Bemutatja a Black-Scholes modell első olyan alkalmazását, mely informatikai vonatkozású és valós üzleti esetet használ fel.

Maga az alkalmazás a POS terminálok telepítését illető időzítés analízisére fókuszál a New England régióban működő Yankee 24 megosztott elektronikus bankhálózat szolgáltatásai kapcsán. Informatikai beruházási opciók: a modellezés problémái A projektek értékelése kapcsán az opcióárazási modellekről több kutató és gyakorlati szakember beszámolt már.

Beruházási számítások jegyzet | reaktorpaintball.hu

A továbbiakban bemutatjuk az informatikai beruházási problémát, mellyel a Yankee nek kellett szembenéznie, illetve megmagyarázzuk az adott helyzet sajátosságait, melyek arra buzdítanak minket, hogy rendszerezzük a Yankee szituációját a kapcsolódó technikák kontextusában a bizonytalan jellegű és visszafordíthatatlan beruházásokról szóló irodalom alapján ahelyett, hogy a nettó jelenérték számításhoz köthető szokásos tőkeárazási technikákat vennénk figyelembe.

Egyszeri tagsági díjat, illetve a banki tranzakciók során felmerülő költségek merültek fel fizetendő összegekként a szervezetnél. Még akár bevételek generálása mellett belépési korlátokat is jelentett volna a potenciális versenytársak számára. További nagy esélye volt a jövőbeli jövedelemszerzésre mivel fennállt például annak a lehetősége, hogy az állami kormányzatok elektronikus átutalásokat kezdenek alkalmazni közjóléti érdekektől vezérelve, így ez egyike volt azon tényezőknek, melyek rámutattak, hogy mekkora bevételt lehetne kitermelni.

Azonban ebben az időben a POS terminálok üzlete számottevő bizonytalanságot hordozott magával. Példának okáért az észlelt üzleti környezetet érintő kockázat igen magas volt, hiszen a várható bevételek New England régióban alacsonyak lehetnek, ha a fogyasztóknak és kereskedőknek olyan lassú ütemű a befogadóképességük, mint amelyet Kaliforniában tapasztaltak egy évtizeddel korábban.

Energiaipar: példa egy beruházási projektre

A bizonytalanság második 4 pontja abból fakad, hogy a Yankee-t nem valódi opciók a beruházási projektekre egy érett, tapasztalt szolgáltatóként kezelni az ATM piacon.

A hálózat, amelyben az ATM infrastruktúrája végül képes volt több mint cég kiszolgálására, akkoriban nem rendelkezett azon hálózati erőforrásokkal, mely szükséges volt az új üzlet beindítására. Idővel majd fény derül arra, hogy az ATM piac növekedése képes-e rendelkezésre bocsátani a kiegészítő hálózati technológiai eszközöket, hogy a POS piac belépési költségeit elfogadhatóvá tegye. Azt is felismerte, hogy a Yankee-nek lehetősége van arra, hogy a legjobb időpontot válassza ki a belépéshez, mely az ő elmondása szerint három további év elteltével megtörtént.

A kivárással kapcsolatban YANAK úgy érvelt, hogy a POS terminálok piacát érintő bizonytalanságok a Yankee piacain végül megoldódnak, mint ahogyan a kiegészítő, visszavonhatatlan hálózati infrastruktúra-beruházás kérdése is. Ezzel viszont YANAK elérné azt is, hogy többet megtudjon a beruházás lehetséges megtérülésével kapcsolatban.

Például a POS terminálok elfogadottsága növekedhetne, ha a felhasználók jobban megismernék a POS terminálok kényelmes használatát és értékét. Ezzel párhuzamosan a Yankee olyan lépéseket tehet, melyek csökkentik a piacra való belépés kockázatát, példának okáért, ha lobbiznának a Massachusetts államban érvényes jogi körülmények megváltoztatása érdekében, melyek által hozzájárulhatnak a POS terminálok elterjedéséhez.

Természetesen a kivárással a Yankee elesne bizonyos bevételtől. Továbbá a túl hosszú ideig tartó várakozás következtében fennáll az esélye annak, hogy a piacon korábban nem jelenlévő versenytársak egyre nagyobb piaci részesedést tudhatnak magukénak.

Igazolható-e kvantitatív mérésekkel a Yankee átfogó stratégiájának, illetve a közeledő versenyszituációknak a megközelítése? Az utóbbi megközelítés relevánsabb ebben az esetben, mégpedig abból fakadóan, hogy a Yankee kivárásra is játszhat: van lehetősége késleltetni az eseményeket.

A Yankee képességét, hogy rugalmasan tudja késleltetni a döntéshozatalt, egy amerikai típusú vételi opciónak10 is tekinthetjük. A pénzügyi piac kifejezéseivel élve, a vételi opció vételi jogot de nem kötelezettséget biztosít a vevőnek egy értékpapírra, valamely jövőbeli időpontban, adott áron.

Az amerikai típusú opciós ügyleteknél a joggal, a lejárat dátumáig bármikor élni 5 stratégia bináris opciókhoz ellentétben az európai típusú opciós ügyletekkel, melyeknél a joggal csak az opció lejártakor lehet élni.

Hogyan lehet a valódi opciók a beruházási projektekre jelenérték számítással, valamint az opcióárazással megválaszolni YANAK kérdését? Négy okot lehet azonosítani, hogy miért kezelik e megközelítésmódok másképp a problémákat. Először is a Yankee esetében fontos felismerni, hogy a várt hozamok eloszlása a POS projektnél valószínűsíthetően nem szimmetrikus.

A nettó jelenérték számítás egy implicit módja, hogy számba vegyük ezt az aszimmetrikus eloszlást az az, hogy kiszámoljuk a nettó jelenértéket a legrosszabb, illetve a legjobb kimenetelű szcenáriókra, miközben egy olyan kockázattal korrigált diszkontrátát alkalmazunk, mely egyaránt alkalmazható mindkét szcenárió kapcsán.

Ezzel szemben az opcióárazás explicit módon képes modellezni ezt az 6 aszimmetrikus eloszlást, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy jellemezzük a bizonytalan kimenetelű projekt bevételeit a várható mértékükben és a lehetséges szórás korrigált tapasztalati szórás értékében. Másodszor, fontos, hogy megértsük, hogy a nettó jelenérték és az opcióárazás perspektívái különböznek a Yankee kivárásra irányuló megközelítésének kezelésében.

Bóta Gábor - Nemzetközi beruházási lehetőségek értékelése reálopcióként | reaktorpaintball.hu

Összefoglalva, ha a nettó jelenérték képes lenne az aszimmetrikus megtérülés explicit modellezésére, a nettó jelenérték számítás, illetve az opcióárazás döntési szabályait követve, a várható megtérülés eloszlása koordináta-rendszerben ábrázolva jobbra tolódik, mint ahogy az 1B ábra jobb oldali részén látható. Emlékezzünk rá, hogy a kivárás során a Yankee abban reménykedik, hogy több információt tud szerezni annak érdekében, hogy informáltabb legyen a döntéshozatal során, feltéve, hogy ennek az információnak az értéke bármely felmerülő veszteséget kompenzálni tud egy ésszerű késleltetési intervallumban például piaci részesedéstől való elesés következtében.

Így a Yankee bármely pillanatban dönthet, hogy még kivár az opcióval melyet beruházási döntésként kezelCT, vagy végrehajtja a projektet, Valódi opciók a beruházási projektekre melyet úgy kezel, mint egy végrehajtott döntést, mely A bevétellel és X reálköltséggel jár. E lehetőségeket az 1C ábra szemléletei. A Yankee-nek csak akkor kell közömbösnek 1C ábra 7 lennie a két alternatíva között, ha a T időpontban rendelkezésre álló információ azt sugallja, hogy az A várhatóan minél magasabb értéket vesz fel vagyis a két egyenes még nem érinti egymást.

világhírek a bináris opciókról stratégiai bináris opciók 10-ből 10

Negyedszer, fontos, hogy a megszerzett információ kihatásait és az előre látott bevételekről szóló adatokat egyensúlyban tartsuk a döntéshozók előtt egy végrehajtandó projektnél.

Ha egy cég birtokában van egy amerikai típusú informatikai beruházási opció és a kivárás bevételcsökkenéssel jár, az opció lejáratáig történő várakozás a beruházás elkezdésére 1D ábra kedvezőtlen hatású 1D ábra. Tegyük fel, hogy t1 időpontban vagyunk. Az valódi opciók a beruházási projektekre említett értékek nagyságrendjétől függően a t1 időpontban teljesített opció értéke magasabb lehet, mint a t2 időpontban teljesített opció.

A két modell megközelítései eddig a pontig jelentős különbségeket hordoznak magukban. A legalapvetőbb ezek közül az az, hogy hacsak nem törekszünk arra, hogy explicit módon modellezzük az aszimmetrikus megtérülést, a nettó jelenérték mindig alulértékel. Példának okáért, a pozitív nettó jelenérték t0 időpontban azt vonná maga után, hogy a 8 beruházást most indítsuk el. A projekt indítása során azonban nem vesszük figyelembe azt, hogy a kivárás mértéke különböző piaci feltételek között lényegesen eltérő lehet.

Ehhez a nettó jelenértéket több időpontra kellene kiszámítani, viszont ebben az esetben különböző diszkontrátákkal kellene számolni.

  • Bináris opciók jövedelmezősége

Az opcióárazás elkerüli ezeket a nehézségeket olyan modellek alkalmazásával, melyek számításba veszik azt, hogy a várt bevételek változni fognak az idő múlásának függvényében.

Semmilyen paraméterkorrigálás pl. Ehelyett, ezek a modellek magukba foglalják ezeket az információkat oly módon, hogy explicit módon veszik figyelembe a várt bevételek aszimmetrikus eloszlását és becsült szórását. Ezt egy modell bináris opciós stratégiák eredményei lehet elérni, melyet a pénzügy világában volatilitásnak11 neveznek.

Ettől eltekintve az opcióárazás koncepciója vonzó, mivel tisztán felfoghatóvá teszi az analízis eredményét. Kevésbé aggódott a lehetséges eloszlás középértékével kapcsolatban. Ebben a megközelítésben az opcióárazás tűnt valódi opciók a beruházási projektekre megfelelőnek. Analitikus alapot szolgáltat a vállalat jövőbeli üzleti lehetőségeivel kapcsolatos várakozások strukturálására oly módon, melyek megegyeznek egy tapasztalt menedzsment feladatokat ellátó döntéshozó gondolkodásával.

Ez a két legalapvetőbb opcióárazási modell, melyet informatikai beruházások tőkefinanszírozási analízisei során is alkalmazhatunk. A tisztánlátás végett, a két modellt először európai típusú opciók kontextusában mutatjuk be, mivel az amerikai típusú opciókra vonatkozó modelleket ezekből képesek vagyunk származtatni. A Black-Scholes modell esetében a vételi opció értéke a várható végső értékének diszkontálása, vagyis E[CT]. A vételi opció jelenértékét úgy kapjuk meg, hogyahol a jelenérték-faktora a kockázatsemleges befektetőknek.

Egy kockázatsemleges befektető közömbös a biztos megtérülési rátával és az olyan bizonytalan megtérülési rátával rendelkező beruházások között, melynek értéke egyébként megegyezik a biztos megtérülési rátával rendelkező beruházás értékével. Először is, össze kívánjuk hasonlítani a binomiális modellt és a Black-Scholes modellt a főbb megállapításaik és erősségeik ismeretében.

mi a pénzből opció hogyan lehet gyorsan rákot okozni

Példának okáért a Black-Scholes modell egyik nyilvánvaló erőssége a számítási módjának egyszerűsége, hiszen zárt alakú a megoldások halmaza. Viszont azt is állíthatjuk, hogy könnyűszerrel végezhetünk vele érzékenységi analízist parciális deriváltak segítségével. Mindamellett a Black-Scholes modell esetén két explicit feltételezés könnyíti meg a zárt alakú megoldáshalmaz levezetését, ez pedig az A érték eloszlása, valamint a befektetők kockázatviselési attitűdje.

Bár úgy tűnhet, hogy ezen feltételezések mereven vannak jelen, megmutatjuk, hogy ésszerű értelmezésen alapulnak és a binomiális modellnél is egyaránt értelmezhetőek. Mindkét feltételezés azt a tényt tükrözi, hogy az opció alapjául szolgáló eszköz értéke, vagyis A a végtelenségig növekedhet, azonban csakis 0-ra csökkenhet.

Vajon a binomiális eloszlás jobban leírja az A érték viselkedését? Fel kell ismernünk, hogy még az elméleti szakemberek is úgy kezelik a binomiális szóródás folyamatát, mint a megközelítését valódi opciók a beruházási projektekre másik folyamatnak. Szembe kell nézni a ténnyel, hogy az u és d értékek meghatározása egy bonyolult empirikus probléma, mivel az eszközök árazása ritkán követi a klasszikus multiplikatív binomiális folyamatokat.

Tartalom ajánló

HULL emeli ki, hogy az értékek meghatározásának egy általános módja a következő: A paraméterek kiválasztása azt feltételezi, valódi opciók a beruházási projektekre a Δt esetén az A érték várható hozama és annak szórásnégyzete rendre μΔt és σ2Δt lesz. Ez a feltételezés kiküszöböli annak a szükségességét, hogy felbecsüljük az opció tőkéjének alternatív költségét, mely δC. Ennek értékét nem tudjuk konkretizálni, hiszen az opció kockázata dinamikusan változik az A értékének változása és az idő múlása következtében.

Az rf, azaz a többszörösen összetett kockázatmentes hozam által lehetővé válik a jelenérték diszkontálása az opcióból, mely független a kockázati preferenciáktól, illetve a piaci egyensúly elérésére vonatkozó törekvésektől. Ez azt jelenti, hogy a Black-Scholes modell implicit módon megköveteli, hogy A pénzpiaci eszköz legyen, illetve, hogy ne legyen lehetőség arbitrázsra.

Végül is azt szeretnénk kideríteni, hogy egy informatikai beruházás mennyit ér egy konkrét döntéshozónak, nem pedig az egész piacnak.

Továbbá azt is tudjuk, hogy sok informatikai projekt nehezen bocsátható áruként a piacra. Ez a probléma a binomiális modellnél is felmerül. Implicit módon feltételezi a kockázatsemlegességet, az 1. A tény, hogy az 1. A pénzügyi irodalom számos tekintélyes érvet tud felsorakoztatni az eset Black- Scholes modell alkalmazásával történő vizsgálatára informatikai beruházások opcióárazása esetén.

bináris opciós tranzakciók automatikus másolása ahol sok pénzt és gyorsan kereshet

MASON és MERTON azt javasolják, hogy valódi opciók a beruházási projektekre tőkeköltségek esetében, figyelmen kívül 12 hagyva, hogy melyik projekt alapul pénzpiaci eszközön, hiszen azt kívánjuk meghatározni, hogy mely projekt cash flow értékei érik meg a valódi opciók a beruházási projektekre, abban az esetben, ha pénzpiaci eszközön alapulnának például a befektetők hozzájárulása által a cég piaci értéke kapcsán.

Ezen érvre alapozva a cégeknek arra kellene törekednie, hogy az elemző szubjektív megítélései belekerüljenek az elemzésbe, így megelőzve az arbitrázs lehetőségeit. Hogy ezt megértsük, gondoljuk át a következő két eshetőséget.

Először is, ha az elemző olyan tőkeköltséget használ, ami túl magas, a projekt kiszámított nettó jelenértéke kevesebb lesz, mint egyébként kellene lennie. Másképpen szemlélve, ha az elemző túl alacsony tőkeköltséggel számol, a cég olyan projektekbe fektetné a pénzét, melyek nem termelnek akkora profitot, így a már befektetett összeg tulajdonképpen egy másik, jobban fizető projekt alternatív költsége. Ha ez a cég életében elterjedtté válik, akkor kudarcra van ítélve a piacon.

Először is, a Black-Scholes modell főbb feltételezései az opció alapjául szolgáló mögöttes gazdasági termék versenypiaci tőkeköltségének ésszerű értelmezésén alapulnak. Másodsorban ezen feltételezések összehasonlíthatók a binomiális modell feltételezéseivel. Gyakorlatban a binomiális modell a 3. Ennek fényében, semmiféle fogalmi tényezőt nem lehet azonosítani, mely meggátolná, hogy a Black-Scholes modellt alkalmazzuk a binomiális modell helyett a Yankee 24 esetének elemzésére a POS szolgáltatásokkal kapcsolatos döntéshozatalt illetően.

A Black-Scholes valódi opciók a beruházási projektekre számításbeli egyszerűséget, valamint megbízható érzékenységi analízist kapunk, ahogyan azt hamarosan illusztráljuk. Mivel a megoldások halmaza zárt visszajelzés a lehetőségekkel való munkáról, elemezni tudjuk 13 a várakozások változását a kulcsváltozók függvényében oly módon, mely egyezhet az elemző intuíciójával a változó környezet valószínűsíthető kihatását illetően, mely jövedelmezőség tekintetében az alapját képezi az ésszerű döntéshozatalnak.

A Black-Scholes modell alkalmazása A Yankee 24 esetében a standard Black-Scholes modell alkalmazása nem lehetséges, mivel a Yankee egy jutalékot biztosító amerikai opciós eszközt birtokolt. Ebben az esetben az olvasó úgy tekinthet a jutalékra, mint bevételekre, melyektől elestünk azon időszakban, melyben a Yankee késleltette a POS piacra való belépést. Azonban a Black-Scholes modell számos egyéb amerikai opciós ügylet árazási módszerének alapmodellje.

Ezek közül egyesek analitikus modellek, míg mások folyamatmodellek, így az elemző meg tudja állapítani az opció értékét. A rendelkezésre álló modellek közül egy folyamatmodellt, mégpedig a Black- megközelítést13 választottuk egyszerűsége és relatív opcióérték-számítási pontossága miatt.

A következőkben bemutatásra kerül a modell, majd leírjuk a modell alkalmazásának eredményeit a Yankee döntési problémáját illetően. Hogy megválaszoljuk, hogy az opció t időben történő beváltása jövedelmezőbb-e, szükségünk van a standard Black-Scholes modellre is, hogy kiszámoljuk olyan európai típusú opciók árait, melyek T és t időpontban járnak le, rendre CT és Ct értékkel. Ezután megadjuk az amerikai típusú a gyors pénzkereseti képesség értékét, mely magasabb az utóbbi 2 kapott értéknél.

Természetesen, hogy kiszámoljuk a Ct-t a 2. Ezt akkor is alkalmazni tudjuk, ha több ex-dividend napról14 beszélünk.

  1. A projekt hitelképességének, megtérülésének és jövedelmezőségének kiszámítása.
  2. Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!
  3. Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!
  4. Bip bináris opcióra

Hogy elemezni tudjuk a Yankee es beruházási döntését, a vezető menedzserekkel valódi opciók a beruházási projektekre interjúk adatait használtunk fel, hogy dűlőre jussunk a Black-Scholes modell által igényelt paraméterek specifikus feltételezéseivel kapcsolatban. További gondokat okozott a potenciális bevételek skálájának meghatározása, a bevételek eloszlása, a potenciális bevételek észlelt volatilitása σvalamint 14 a bizonytalanságok, melyek σ-ra hatnak.

Az interjú során tervezett kérdések alapján becsléseket állítottak fel, feltételezve, hogy a POS piacra való belépése és között fog megtörténni.

A becslések olyan kritikus bizonytalansági tényezőkön alapultak, melyeknél Massachusetts állam, mely a piaci potenciál felét reprezentálta, enyhítheti a POS piacra való belépés jogi szabályait az állam területén kívüli cégek számára. Jelen analízis esetén a becslés alsó határát alkalmazzuk, mely alulbecsülheti a tényleges bizonytalanságokat, melyekkel a Yankee nézett szembe a Massachusetts államban gyakorolt jogrendszer kapcsán.