A megküzdési stratégiák Amirkhan módszertani mutatója. Megküzdési stratégia technika. Lazarus megküzdési kérdőív
Tartalom
Egyetemi doktori disszertációjának témája a konformizmus és a személyiség összefüggésének elemzése volt. Barkóczi Ilona tanítványaként kutatói pályája elején a kreativitás és a személyiség kapcsolatát vizsgálta, majd David Magnusson kutatócsoportjában, az inter- akcionizmus fellegvárában, a Stockholmi Egyetemen a szorongás következményelvá- rás-modelljének a kimunkálásában vett részt, és kultúrközi összehasonlító vizsgálatok keretében tanulmányozta a serdülők mindennapi helyzetekben jelentkező szorongását olasz, jemeni, indiai, holland, svéd, orosz és magyar fiatalok körében.
A kilencvenes évektől kezdődően a megküzdés és a stressztűrő személy tanulmányozása áll kutatásai középpontjában, kandidátusi disszertációjában kidolgozta a személyiség pszichológiai immunrendszerére vonatkozó modelljét és megalkotta a pszichológia immunitás mérőeszközét, a Pszichológiai immunkompetencia kérdőívet, amelyet több nemzetközi vizsgálatban alkalmaztak.
A European Association for Research on Adolescence EARA tagjaként a társaság hatodik, ban Budapesten tartott konferenciájának, a Positive Psychology Network tagjaként pedig az első nemzetközi pozitív pszichológiai konferencia európai programjának a szervezője volt Washington, A pozitív pszichológiai nemzetközi együttműködés keretében Csíkszentmihályi Mihállyal a flow és a pszichológiai immunitás összefüggéseit elemzi, és kidolgozta a flow kérdőíves vizsgálóeljárását.
Jelenlegi kutatási témája az érzelmi intelligencia. Oláh Attila harminc A megküzdési stratégiák Amirkhan módszertani mutatója az ELTE oktatója, jelenleg a személyiség és egészségpszichológiai tanszék vezetője, a pedagógiai pszichológiai kar dékánhelyettese. Tanított A megküzdési stratégiák Amirkhan módszertani mutatója Stockholmi és az Örebrói Egyetemen is, főként a személyiség-lélektan, az egészségpszichológia és a pszichometria tárgyköréből tart előadásokat.
A pszichometria művelőjeként számos teszt adaptálása pl.
- Megküzdési stratégia technika. Lazarus megküzdési kérdőív
- Bevezetés a pszichológiába | Digitális Tankönyvtár
- Kor: ……………………………………………………………… Szakma …………………………………………………….
- Befejezett múlt Az idősebb iskolások szakmai önrendelkezésének pszichológiai és pedagógiai támogatása.
CPI, Langer-féle intelligenciateszt, Eysenck- féle intelligenciateszt és kidolgozása pl. Szociális és érzelmi intelligencia teszt, Megküzdésimód-preferencia, Foltteszt, Pszichológiai immunkompetencia kérdőív fűződik a nevéhez.
Az elektronikus interjút készítette Pléh Csaba decemberében Mi maaz interakcionista személyiségpszichológiahelyzete?
Az interakción izmus nem vált a személyiségpszichológia önálló iskolájává, szemlélete, amely azt hangsúlyozza, hogy az aktuális viselkedés és a személyiség egésze is a tényezők dinamikus kölcsönhatásában változik, széleskörűen megjelenik mind a személyiségmérés új technikáiban pl.
A pozitív pszichológia az egyik mai jelszó. Miben különbözik ez más megváltó irányzatoktól, például az évtizedek előtti humanisztikus pszichológiától?
A humanisztikus pszichológiánál nagyobb hangsúlyt helyez az optimális közösségi lét kialakulási feltételeinek megismerésére, és az empirikus tudományos vizsgálódásnak is nagyobb szerepet szán. A pszichológia igazi hivatásának az ember fejlesztéséhez való hozzájárulását tekinti, ebben fogalmazható meg az az üzenet, amiben más irányzatokhoz képest újat hoz.
Ön sokat foglalkozott kultúrközi kutatásokkal. Mi a valódi értelme és értéke ezeknek a személyiségkutatásban?
Megküzdési stratégia technika. Lazarus megküzdési kérdőív
A kultúrközi összehasonlító vizsgálatok legalapvetőbb célja a viselkedést meghatározó törvényszerűségek általánosíthatóságának igazolása. A különböző kultúrák ugyanakkor más és más alkalmazkodási stratégiákat alakítanak ki, amelyek adaptivitása a különböző területeken eltérő lehet.
A kultúrközi összehasonlítások fényt deríthetnek az adott közegben természetesként kezelt tradíciók személyiségépítő és személyiségkárosító hatására egyaránt. Az egészségpszichológia és a klinikai pszichológia sokszor versenytársaknak tűnnek. Mi a valódi viszonyuk? Az egészségpszichológia a pszichológia tudományának ismereteit és eredményeit az ember testi és lelki jól- működésének bio-pszicho-szociális jóllétének a fenntartására és fejlesztésére hasznosító alkalmazott tudományág, amely elméleti keretként a pozitív pszichológia nézetrendszerét és a holisztikus emberfelfogást követi.
Bevezetés a pszichológiába
A klinikai lélektan a mentális működési zavarok kialakulásának megelőzésével és a rendellenes mentális és viselkedéses megnyilvánulások és személyiségzavarok terápiájával foglalkozik. Az egészségpszichológia eszközrendszerében az életmódformáló és edukációs stratégiák dominálnak, amelyekben a prevencióra helyeződik a hangsúly; a klinikai pszichológia tradicionálisan a patodiagnosztika és a terápiás robot-üveg kereskedése terén kompetens.
Mindkét alkalmazott ág rendelkezik önálló működési területtel és feladatkörrel mind az egészségmegóvás, mind a gyógyítás terén, a versenyt inkább azok emlegetik, akik a maguk területén bizonytalanok a kompetenciájukban, ez azonban nem zavarhatja sem a klinikai, sem az egészségpszichológia autonóm fejlődését.
Az élet lényege ugyanakkor a változás, a változás pedig mértékétől függően azonosítható a stresszel. A fejlődés nem képzelhető el változás nélkül, a stressz pedig úgy is felfogható, mint a fejlődést stimuláló, előmozdító változás az új követelményekhez való alkalmazkodás új képességek kifejlesztését igényli. Ha a stressz nem is minden esetben az élet sava-borsa, de mindenképpen olyan dolog, amivel kénytelenek vagyunk együtt élni, ha élni akarunk.
A megküzdéskutatás többek között arra irányul, hogy hogyan minimalizálhatjuk, küszöbölhetjük ki életünkből azokat a körülményeket, amelyek között a stressz megbetegít, és hogyan teremthetjük meg azokat a feltételeket, amelyek között a stressz fejlődésünk szolgálatába állítható. Tanulmányunk kitér a megküzdéskutatás történetére, és bemutatjuk azokat a modelleket, amelyek az eredményes megküzdés személyiségfeltételeire összpontosítanak. Coping, ahogy Laza- rust szakmán belül emlegetik, színre lépése és munkássága nyomán vált ugyanis a megküzdés fogalma a stressz- és emóciókutatásban főszereplővé.
Történeti sorrendben a legmarkánsabb modellek: a pszichoanalitikus felfogás vagy a megküzdés egomodellje Freud, Anna Freud, Haan ; az állatpszichológiai modell; a traitmodell; és a tranzakcio- nalista felfogások, vagyis Lazarus modellje, illetve az azt módosító modellek.
A pszichoanalitikus felfogás A klasszikus analitikus értelmezés szerint a megküzdés azokat az egomanővereket jelenti, amelyekkel az ego a külvilágból jövő fenyegetéseket kezeli. Az intrapszichikus konfliktusok megoldásának eszközrendszerét az elhárítómechanizmusok adják.
Míg a megküzdés tárgya és célpontja a külvilág, a külső veszély és fenyegetettség, az elhárító- vagy védekezőmechanizmusok a belső veszélyek ellen védik az egót. A legfontosabb szempont a coping és az elhárítás megkülönböztetésében az, hogy a megküzdés tudatos harc, szembeszállás az ismert külső veszéllyel vagy tudatos elkerülése a fenyegető helyzetnek, az elhárítómechanizmusok ugyanakkor tudattalanul működnek.
Az analitikus irodalom klasszikus vonala a megküzdés elemzésével csak érintőlegesen foglalkozott, érdeklődésének középpontjába az elhárítómechanizmusok működése, kategorizálása és patológiás folyamatokkal való összefüggésének tanulmányozása állt.
Későbbi munkáiban a védekezést az ösztönharcban, illetve a külvilági fenyegetésekkel bináris opciók nyereségesek küzdelemben a vereségét és tehetetlenségét elismerni vagy a rá mért csapást elviselni kénytelen ego feszültségkezelő munkamódjaként A megküzdési stratégiák Amirkhan módszertani mutatója.
A védekezés, az elhárítómechanizmusok használata valójában a megküzdés kudarcának a következménye. Az analitikus szerzők közül a coping fogalmát elsőként Anna Freud említi Burlin- gham és A.
Freud, Anna Freud szerint a mindennapi konfliktusok normális kezelésének módja feltételezi opcióknál nincs betét érzelmi élet feletti kontrollt, amikor úgy szállunk szembe a fenyegetésekkel, vagy kerüljük el azokat, hogy közben nem transzformáljuk, nem változtatjuk és nem nyomjuk el érzéseinket, és nem torzítjuk el a valóságot, ahogy azt a védekezések alkalmával megtesszük.
Freudhoz hasonlóan azt az álláspontot képviselte, hogy védekezésre akkor kerül sor, ha más próbálkozások kudarccal jártak.
A problémakezelés és konfliktusmegoldás ezen adekvát, tanulás útján elsajátítható módjainak az elemző leírásával azonban ő is adós maradt. Freuddal ellentétben ugyanakkor több helyen kifejti — ahogy erre L. Az analitikus szerzők közül Norma Haan foglalkozott legbehatóbban a coping fogalmának elemzésével, a megküzdés és védekezés közötti különbség meghatározásával Haan, Haan szerint az általa rendszerbe foglalt egofunkciókon kognitív funkciók, reflexív-önérzékelő funkciók, figyelem-összpontosító funkciók, érzelmi impulzusokat szabályozó funkciók belüli alaptevékenység-formák diszkrimináció, leválasztás, ok-okozati megjelenítés, válaszkésleltetés, érzékenység, idő-visszaállítás, szelektív tudatosítás, eltérítés, átalakítás megküzdő copingvédekező defensive és töredékképző frag- mentary módon működtethetők az ego által mind extrapszichikus, mind intrapszichi- kus fenyegetések esetén.
